Q1 - Jegenye második írása

Az alábbi blogbejegyzésben Jegenye barátom, az "ellenérdekelt fél" gondolatait teszem ismételten közzé. Ezeket a sorokat is elérhetitek a későbbiekben könnyedén egy linkről, melyet a Jegenye írásai között helyeztem el a jobb oldalon.

TOP trader - Q1

Egyre gyakrabban (nap, mint nap) hallani ezeket a kifejezéseket: sztártréder, toptrader, guru, profi stb…. Persze első látásra rögtön szembeötlik, jobbára marketing szóhasználatról van szó. Ilyen kifejezésekkel lehet legjobban eladni termékeket, szolgáltatásokat, személyeket mintegy kiszűrvén a kontrollt, mert ugyan minek ellenőrizni bárminek is a megbízhatóságát, ha "felelős" forrásból aggatták rá a címkét? Sőt minőségi tanúsítványt állítottak ki róla!

Vizsgáljuk csak meg  milyen tartalommal bírnak ezek a kifejezések. Minden típusról lehetne írni egy kisebb esszét és kellő gondossággal, utánajárással, válogatott grafikonokkal kiegészítve tudnánk bizonygatni helytállóságukat. Konkrét példákkal, statisztikailag alátámasztva. Én azonban csak röviden  és leegyszerűsítve próbálom meg értelmezni a fentieket. Hiszen önmagában  már a fogalmak is tisztázásra szorulnak. Röviden a teljesség igénye nélkül:

Sztártréder (star  trader): -  akinek a csillaga feljövőben van, látványos sikereket ér el rövid- és középtávon, kimagasló eredményeket produkál a nagy tömeghez viszonyítva, a média kellő támogatásával kiemelt figyelmet kap, csillogó népszerűsége van, reflektorfénybe kerül.  A kisebb veszteségeket látványosan felülmúlják a hatalmas nyerők, különleges tudással felruházva annak tulajdonosát. Nem tévesztendő össze a sztárbefektetővel.

TOP trader: - mindig a topon van, vagyis a csúcson, rendszeresen átlagot meghaladó eredményeket elérve folyamatosan az élvonalban tartózkodik, minden piaci helyzetben képes  a sikeres produkcióra. Nyilvánvalóan egy adott benchmarkhoz, referenciaszinthez köthető a teljesítmény mérése.

Guru: - ő a "tisztánlátó", az összefüggéseket kiválóan felismerő, azokat egzaktul értelmező, a különböző információkat helyesen elemző szakember, aki a múlt eseményeiből, adataiból a jövőre vonatkoztatva ad előrejelzéseket. Jósol. Ha beválik a jóslat, hosszabb ideig tartózkodik a tőzsdei panteonban, mint az üstökösszerű életet élő sztártréder.

Profi: - itt van a legegyszerűbb dolgunk az értelmezésben. A szakmájából él -  jelen esetben a tőzsdéből -, ez adja a kenyerét, az adott területen sebészi pontossággal jár el, a hibaszázalékát (drawdown)  igyekszik nullára csökkenteni. Eszközeiben nem válogat, célratörő, saját szabályrendszereket követve csak és kizárólag az eredményességre törekszik. Érzelmektől mentesen, objektíven, tapasztalati úton dönt nyereségről, veszteségről.

Nézzük csak mi a közös bennük. Most azon lépjünk túl, hogy úgy tűnik eddig inkognitóban tartózkodtak a százszámra felbukkanó tőzsdemilliomosok, hogy miért, annak megvan a nyilvánvaló oka... Ez megint csak egy külön tanulmány tárgya lehetne. Első benyomásunk az, hogy rendkívüli képességekkel rendelkeznek, magasan átlag feletti, valami félistenszerű tulajdonságokkal  bíró afféle kiválasztottak. Ellenben mégis különböznek egymástól, no persze nem élesen elhatárolódva, inkább egyes tulajdonságaikban  és kellő arányban keverve alkotnak  olyan individuumot, amely csodálattal és áhítattal tölti el a sikerre vágyókat.

Itt érkeztünk el oda, ami ennek a cikknek a legfőbb mondanivalója szeretne lenni. Az individuális képességekről ejtenék néhány szót.

Jelen állás szerint úgy fest a helyzet, hogy CK valahol a "sztár" és a "profi" határvonalán  mozog, az eddig elért teljesítmény alapján ez kétségbevonhatatlan tény. Bevallottan vagy sem, de azt tapasztalatból tudjuk,  -  főleg az FX piacon, - aki az első három hónapot túléli komolyabb károsodás nélkül napi kereskedésben, az már valamit(!) tud. (Miután ez a blog daytraderekhez szól elsősorban, értelemszerűen kimaradnak az egyéb kategóriákba besorolható tőzsdei szereplők.) Amennyiben az első negyedév sikerrel zárul,  a számvetésben sokat segítenek a különféle módon megállapított statisztikai mutatószámok, amelyekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mért időszakra kimutatott teljesítmény  a későbbiekben várhatóan továbbra is ugyanúgy fog teljesíteni, mint a múltban. Jobb, korrekt helyeken, de persze kisbetűkkel feltüntetve ez a klauzula így áll fenn: "a múltbéli teljesítmények nem jelentenek garanciát a jövőre nézve". Ez így helyes, CK ezt pontosan tudja.

Az igazi megmérettetés azonban csak most következik.

A meghétszerezett alaptőke növekvő kockázati kitettséget is jelent, amelyben már van vesztenivaló is. Már hogy a fenébe ne lenne. A nyereségnek ugyanolyan frusztráló hatásai lehetnek, mint a veszteségnek. Azt a kijelentést is meg merem tenni, hogy sokszor a nyerés fölösleges magabiztosságot sugall, amely a tőzsdén nem szokatlan módon óriási veszteséget tud okozni az ismert mondás szerint: "Hogyan lehet egy kisebb vagyont nyerni? Egy nagyobb elvesztésével."

De lássuk konkrétabban mit  is csinál CK?

Az első és legfontosabb megállapítás az, nincsenek receptek. Se chartok, se technikai elemzések, indikátorok meg aztán végképp nem. Helyenként felbukkan egy egy megállapítás  a fundamentális oldalról, de ez inkább a fennálló hangulatok közgazdasági megközelítését jelenti. Nincs szabványosított stratégia. Az aktuális helyzet diktálja egy pozicíó nyitását, méretét, fenntartását, zárását. Horribile dictu: hígitását. Semmi konkrétum, rugalmas alkalmazkodás, egy adott helyzet folyamatos értékelése, annak megfelelő viselkedés. Rettentő sok idő a monitor előtt. Intuíciók, benyomások szerzése. Emberi módon követhető instrumentumok gyakorlott szemmel való figyelemmel kisérése, az arra adott reakciók. Az összkép megítélése, összefüggések keresése. A piac dinamikusságának, momentumainak való figyelemmel követése.

Ide kívánkozik az, hogy már olyan algoritmusokat írnak, amely köré már külön üzletág állt fel ipari módon több-kevesebb sikerrel. Ezek a bemeneti oldal  - info input - vizsgálati eredményeiből  próbálnak az outputra következtetni. Millsecundumokról beszélünk, ez már egy másik világ vagy inkább dimenzió, hagyjuk is.

Ugyanis a tét még mindig változatlan: "a hajlékony emberi elme képes-e versenyezni az algoritmusok világával"?

Eddig úgy tűnik igen.

Azt ugyan nem tudom, mennyire adaptálható ez a képesség, hajlam, vagy nevezzük ahogy akarjuk, de a személyes tapasztaláson kívül bizonyos vagyok benne, hogy nem tanítható. Ezt az utat mindenkinek magának kell bejárnia. Kemény, kitartó hozzáállással.

Jegenye