Tehetetlenségi emelkedés - közeleg a fordulat

Nem könnyű egy trader élete, ami ezekre a napokra különösen igaz. Nehéz hinni nyugalommal továbbra is a longban, annak ellenére, hogy jól láthatóan kifogyhatatlannak tűnik a vételi oldal. Már nem számít vezető hírnek az, ha például a németek, vagy a jenkik új történelmi csúcsra mennek, ez lassan szinte mindennapos.

Amikor erről beszélgetek kereskedő barátaimmal, mindig ugyanarra jutunk, miért is kellene esnie? A bankokból továbbra is űzik ki a pénzt, mely keresi a pillanatnyilag legjobb lehetőségeket. A kötvényeket gallyra tették, a nyersanyagok komoly lejtőn vannak, Európában deflációs veszély fenyeget, az EKB kamatot vágott; márványborítású út vezet a részvényekhez. Segített az egészben a Twitter tőzsdére lépése is, az ára elszállt, ilyen eufórikus hangulatban a csordaszellem nem engedi esni az árakat. Úgy érzem, a félelmet lassan teljesen kiölik a befektetőkből, akik (lehet, nekik van igazuk), minden szinten mindent vesznek, mondván, ha beesik, az csak egy kis korrekció lehet, semmi gond, úgyis újra kimegy a csúcsra.

Az írásom első sorából, meg az utolsó két nyúlfarknyi kereskedésemből talán látszik, én már a shortokkal próbálkozom, de többnyire kiugraszt a pozíciómból a piac. Bár meggyőző érveket soroltam fel az eddigi rallyra, s a további emelkedés lehetőségére, azért két hete minden nap feltettem magamban ezt a kérdést: „Ki mer itt venni?”.

Azt sajnos tudjuk, kik vettek Daxot csütörtökön 9.100 felett, nagyon ronda shortzárások húzhatták fel egészen 9.195-ig, ilyen csúnya shortos kicsontozást ritkán látunk. Nekik kétszer fájt az egész, másodszorra akkor, amikor meglátták az index határidőt este 9.000 környékén. Aznap azt hittem, na igen, eljött a fordulat, de a heti friss tapasztalatok alapján óvatosságból minden számlán mindent zártam és vártam a pénteket. Az amerikai adatok után újra elkezdtem shortokkal próbálkozni, fél háromkor ezt üzente a piac, de az USA gyengesége mindössze másfél óráig tartott, utána fordult a kocka és feltépték új történelmi csúcsra a Dow Jones-t.

Egyelőre úgy tűnik, csak nem akar fordulatot venni a piac. Többször belegondoltam, nekünk, régi motorosoknak, akik megannyi válságot megéltek, továbbá hirtelen, derült égből bekövetkezett óriási szakadásokat is (Flash Crash, Fukushima), mekkora hátrányunk van azokkal szemben, akik történetesen idén év elején kezdtek el kereskedni. Megszokták a longot, szinte mindig vételi pozíciót nyitnak és nagyon sikeresek lehetnek.

Shortosok, nyugalom, eljön a mi időnk is, méghozzá a legváratlanabb időpontban, amikor nem is gondolnánk rá. A puskaport érdemes szárazon tartani, óvatos pozícióméretekkel egerészni, mert ha egyszer kipukkad ez a lufi, az nagyot fog szólni, abban biztos vagyok.

Kellemes hétvégét és jó szelet kívánok a placcon Mindenkinek!