2012. november 24., szombat

A kitartás meghozta a gyümölcsét


Tegnap este minden pozíciót sikerült a terveknek megfelelő szinten zárnom, s hogy ez ilyen gyorsan megtörtént, a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna.

Az utóbbi két hétben nem írtam, megvolt rá az okom, kőkeményen igénybe vett, hogy pakolom ki-be a pozikat és lehet, hogy rossz lesz a meglátásom. Igyekeztem teljesen lekötni magamat a másik munkával és minél kevesebb időt eltölteni az árfolyamok figyelésével, elemzésével. Ebben az időszakban többet is hibáztam és emiatt nagyon pipa voltam magamra.

Az első hibát akkor vétettem, amikor nagy nyerő után nem tudtam nyugton maradni és egy nap kihagyás után már kerestem a beszállókat, s pozíciót is nyitottam. Ezt már korábban is leírtam, azt vettem észre magamon, ha benne vagyok itt a mókuskerékben, annyira pörgök, hogy egyre nehezebb abbahagyni. Hihetetlen, de korábban az frusztrált, ha pozim van, most meg inkább az, ha nincs.

A másik nagy hibám az volt, hogy nem tartottam be a felállított szabályrendszerem egyik elemét a volatilitás – poziméret - pozifelvétel gyakoriságának kérdésében. Ezzel jócskán belemartam – igaz csak átmenetileg - az eddigi nyereségembe.

Továbbá van itt egy újabb érdekes észrevétel, tulajdonképpen azt is mondhatjuk, visszatérő probléma. Egyszerűen nem értem magamat, tán elfelejtettem shortolni? Kollégám-barátom anno kő shortosként jegyzett, hihetetlenül éreztem a shortot és elképesztő húzásokat csináltam. Egyszerűen az van, hogy 2009.03.06. óta bikapiac van és szép lassan kiölte belőlem – félelemmel vegyítve – a shortolási készségemet.

Amikor két héttel ezelőtt szerdán, az USA elnökválasztást követő napon a Dow Jones először leszakította a 13.030-at, majd a 12.989-et, akkor gyakorlatilag borítékolhattuk, hogy elesett a 13.000. Ekkor egy dezsavű érzés fogott el, mely tavaly augusztus elejére emlékeztetett. Azt hiszem, az az augusztus még sokunk emlékeiben élénken él. Akkor ugyanis másodikán a 12.000-et törte le a Dow, majd a letörés után napon belül még visszanézett 30-ig, de utána mint a nyeletlen fejsze esett, s nap végére 11.866-on zárt. Annak a folytatását tudjuk, másnap egy kis konszolidáció volt, majd negyedikén több mint 500 pont (-4,31%) esés után már közelebb volt a 11.000 ponthoz, mint a 12.000-hez. Sohasem felejtem el a jenki zárás után a Portfolión közzétett nagy méretű, remekül eltalált hatásvadász képet, melyen egy ledöfött, térdre kényszerített, véres bika volt.

De vissza 2012-be, a csorgás folytatódott, majd lendületet vett és azt vettem észre, hogy múlt csütörtökön már 12.500-on is hozzá lehetett jutni az indexhez. Pénteken Európa, élén a Dax nem aprózta el az esést, már nap közben elesett a 7.000, melyet többször visszatesztelt, sőt meg is kapaszkodott jóval felette, de a német zárásra jött a feketeleves, a pánikeladásoknak köszönhetően rég nem látott áron lehetett hozzájutni a Daxhoz, aki ügyes volt, 6.950-en is elcsíphette.

A múlt héten valahogyan csak és kizárólag rossz hírek jöttek, az adatok jellemzően elmaradtak a várakozásoktól, s a világpolitikában is magas szintet ütött a bizonytalanság, mindennek élén természetesen a fiscal cliff okozta félelem állt. De valahogyan azt éreztem, most nincs ok ekkora esésre, még ha az eddigieknél komolyabb fundamentális okai is vannak.

Lássuk be, a Dow a tetejéhez képest pénteken délutánig közel 1200 pontot zakózott, itt már a shortosok is komolyan elgondolkozhattak azon, megéri-e tartani még a pozíciókat. Többször bevillant, mit írtam október hetedikén a Dow-ról. Azt tényleg nem gondoltam volna, hogy ez ennyire kifuthat. Nem is értem, miért nem játszottam meg…

Miközben pénteken délután 5- fél 6 körül Európa a mélypontokat kereste, addig a jenkiknél szép lassan elfogytak az eladók és nem nagyon akaróztak esni már a tengerentúli indexek. Nem véletlenül. Azért ezt a 12.500-at már csütörtök este zárás előtt is nagyon megvették, de ahogy ebben a pár percben megtépték a Dow-t, tudtam, hogy itt a fordulat és kezdtem megnyugodni. Eddigre Dow-ból már telepakoltam a zsákomat, a Dax pozíciók számát pedig itt a visszatesztben 7.000 alatt megdupláztam és a hétvégén nyugodtan vártam a folytatást. Estére kiderült, nagy forgalmú nap van mögöttünk, tehát minden ok megvolt arra, hogy hétfőn komoly emelkedésnek legyünk szemtanúi.

Ez a hét remekül alakult, minden a terv szerint ment, azt valószínűsítettem, hogy nem fogják beverni az indexeket Hálaadás előtt és abban is biztos voltam, nem 200 pontért fordították meg az eddigi trendet. Amikor a limit eladási árakat meghatároztam (7.249,8 és 12.988) azt gondoltam, kb. egyszerre teljesülnek, de a Dax már csütörtökön elment (módosítottam és 40,8-en adtam el), de nem bántam. Kicsit „beszvingesedtem” ebben a két hétben, elég ritka, hogy többszáz pontot hoznak a trade-ek. Nem semmi elhatározás kellett továbbá tegnap ahhoz, hogy kitartsak az elképzelésem mellett és várjak az utolsó pillanatig, hogy elmenjen a Dow, pedig már nagyon viszketett a kezem, hogy eladjam, de a délután kicsit lefelé módosított célárhoz (980) már nem nyúltam. Be kellett töltenie a vákuumot, be kellett hoznia az lemaradását.

Ebben a rendkívül volatilis időszakban ezek a kis pozik is elképesztő összegeket tudnak hozni a konyhára. Persze ritkán van olyan kristálytiszta long, mint ami november 16-án indult. Ajánlom a figyelmetekbe a Dow Jones napos csártját, ott az utolsó hat nap gyakorlatilag tükörképe az azt megelőző hat napnak.

Bő írásom apropója egy fogadalom, miszerint ha kiszállok ezekből a longokból, akkor az idei évre befejezem a kereskedést, mert ezt már csak elrontani lehet, ugyanis a december kiszámíthatatlan minkét oldalnak; shortosnak-longosnak is könnyedén okozhat kellemetlen meglepetéseket.

A blogba valószínűleg írni fogok, s decemberben komoly előkészületeket teszek a második nekifutásra. Ha valami alakul ezzel kapcsolatban, közölni fogom.

Most nem írnék a szokásos hat instrumentumról szubjektívet, mindössze egy hármast emelnék ki, amit már pénteken említettem barátomnak-kolágámnak, a 7.300-13.000–1,3000 (Dax-DowJones-EUR/USD) kapcsolatát. Úgy érzem, - egyelőre – most minden longból ki kellett szállni.


Kellemes hétvégét és jó szelet kívánok a placcon Mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése