Meglepő DAX erő

Valójában volt erőteljesebb emelkedés is Európában a nagyok között, a franciák már múlt pénteken eltökéltek voltak az irányt illetően, kedden pedig bő 3%-ot kapaszkodtak felfelé. A Dax ezen a napon reggel még harmatgyenge volt, a támasza alján táncolt, de még délelőtt 7.440-ről olyan erővel pattant el, hogy egy nap alatt letudta a 7.550-et és a nagyon fontos 7.600-at is, ma pedig nyitás után már csaknem elérte a 7.800 pontot.

Egy kicsit csúszott a programom, ezért hétfőn is kereskedtem, óvatos vétellel próbálkoztam a Daxban, de talán túl gyorsan szálltam ki belőle. Kedden, utazás alatt látva ezt a komoly tépést, USA nyitásra pihenőt iktattam közbe. Nem szeretek telefonon kereskedni, de most adta magát a helyzet. Oly mértékben tépték Európát, hogy long setupot kerestem a Dow Jones-ban. Jelentősen elmaradt ugyanis százalékosan az európai indexektől és ilyenkor nyitás után elég nagynak éreztem az esélyét egy beletépésnek. Nem a legjobb áron léptem be, s nem is optimálisan szálltam ki, de ismét a biztosra törekedtem, 20 pont ilyen körülmények között nekem tökéletesen elég.

Meg kell említenem még a tegnapelőtti felfokozott várakozást Apple tekintetében, de a zárás utáni kereskedésben (After Hours) a komoly pluszok elolvadása és a tegnapi valós kereskedési időben az iránykeresése azt üzeni, még nagyon bizonytalanok a befektetők a cég megítélésében, nincs jele a trendfordulónak, ahhoz inkább innovatív termékek piacra dobása lenne szükséges, nem pedig a gigantikus méretű készpénzállományuk részbeni visszajuttatása a részvényeseknek illetve a saját részvényfelvásárlás.

Tegnap este a WTI szép csendesen átlépte a 90 Dollárt, s utána, ahogy illik, bele is húzott, ma már majdnem elérte a 92 Dollárt is. Az aranyban volt egy kis megtorpanás kedden, ez logikus és érthető volt ilyen környezetben, de azóta ismét magára talált, s komótosan halad felfelé, már átlépte az 1.445 USD-t is.

A japánokról mindig ugyanazt lehet elmondani, hihetetlen, de már a 14.000 pont közelében vannak. Ami viszont elgondolkodtató, nagyon megállt USA, a Dow tulajdonképpen kínlódik itt 14.700 környékén, persze, tudom, így is bőségesen az eddigi történelmi csúcsa feletti tartományban található, de most úgy ítélem meg, nincs több benne. Nem érzem azt az erőt, ami elrepítheti 15.000-ig, s ha így van, akkor ez hamarosan mindenütt a kézifékek behúzásához vezethet.

Kellemes hétvégét kívánok Mindenkinek!

Elszalasztott lehetőségek

Ez a hét nem az unalomról szólt, de nagyon a biztosra törekedtem, ezért számtalan helyzetet, mondhatni ziccert hagytam ki. Igyekeztem betartani a szabályrendszeremet és megbecsülni egy ekkora összegnél, ráadásul újrakezdéskor minden kis nyerőt.

A megszokott 2D (Dax, Dow Jones) mellett már januártól több figyelmet szentelek a japánokra és az utóbbi időben a sokak által érdeklődéssel szemlélt aranyra is.

A szerdai padlóra ütött Daxról már írtam, miért nem léptem meg. Tegnap is adódott egy jó kis lehetőség számomra reggel, méghozzá az aranyban. A hajnali beszakadás után – úgy látszik, egyelőre fogja az 1.330 környéke – szép longot mutatott be és miután ébredtem, pont akkor vitte át az addigi tetejét, az 1.369-et, s a visszatesztben jó lehetőséget kínált belépésre, melyet lehetett tartani 1.380-ig, ezek után 74 környékén lehetett még hozzájutni, s akinek volt türelme, 1.400-ig is várhatott a realizálással.

Tegnap beszéltem Jegivel, aki látva a számlaegyenlegemet, mindössze ennyit fűzött hozzá: „A számláló állása nem tükrözi a piaci mozgásokat.”. Mondom: „köszönöm” :). Igen, igaza van, amikor ennyire üzeni a piac a shortot, akkor tartósabban lehet egy irányban keresgélni, s ez magában kell hordozza a magasabb profitot, ez tény.

Ekkor beszéltünk arról is, bármennyire tetszik nekem az arany, bármilyen jó meglátásaim vannak vele kapcsolatban, ezen a számlán egyszerűen nem tehetem meg most még 1 lotocskával sem, hogy pozíciót nyitok, mert ekkora volatilitás mellett pillanatok alatt elmehet akár 50 ponttal is az ellenkező irányba, ami azonnali veszteség realizálásra kényszeríthet. A JP225-tel szinte ugyanez a helyzet, tegnap is és ma is gondolkoztam a beszállókon, gyakorlatilag a 13.200-300-as sávban bárhol bele lehetett volna nyúlni longra, mert a tegnapi USA ütésre, ami zárás után pár perccel pillanatok alatt 80 ponttal letaszította az US30-at 14.463-ig, a Nikkei egészen elképesztő módon meg sem rezzent! Most pedig látjuk, hol van… Az aranyra visszatérve, ma is tálcán kínálta a lehetőséget, az 1.400 markáns áttörése után rövid időn belül volt benne még 200 pont felfelé.

Mindettől függetlenül nem panaszkodhatom, minden trade jól sikerült, talán az indexeknél hihettem volna jobban a szememnek, de a beletépések sokszor elbizonytalanítottak. Az első aprócska lépések megvoltak, szerintem nem olyan rossz ez az eredmény, lé a zsebben, pozíciók zárva és nyugodtan várom a jövő heti folytatást.

Aki ma kereskedésre adja a fejét, az indexekben keresheti a long beszállókat, a Dax elmehet 7.550-ig ma is, bár most nagy rángatás van itt 7.490 és 7.510 között, de érdemes rápillantani keletre, s máris jobban látjuk a vélt irányt. A Downál tegnap este 14.470 környékén azon morfondíroztam; lehet, hogy ez egy remek longbeszálló lenne egy napra? De éjszakára, meg amúgy sem mertem meglépni, mert a napokban kiderül, vajon ez az emelkedés korrekciója volt, vagy esetleg véget érhet a több, mint négy éve tartó bikapiac. Azért a mondat második fele elgondolkodtató. Az arany esetében, ha még visszagyűrik 1.400 környékére, szűk stoppal szintén vállalható a long.

Kellemes hétvégét kívánok Mindenkinek!

Dax: 9 perc = -183 pont

Tegnap miután sikeresen kiugrottam minden pozíciómból, - ezúttal a franciák voltak terítéken, - más dolgom lévén nem foglalkoztam a piaccal. Este azonban elnézve a mozgásokat már sokadszorra tapasztalhattuk meg Európa és USA szétválását, míg a vezető európai indexek délután ismét negatív tartományba fordultak, addig a jenki indexek sziklaszilárdak maradtak és gyakorlatilag napi maximumon zártak, jócskán tompítva a hétfői zakó okozta befektetői fejfájásokat.

Este szépen kihagytam egy jó kis Dow longot; tálcán kínálta a beszállót (szigorúan technikailag) 14.700-on. Talán megijedtem attól, hogy hirtelen ütötték be oda, mindenesetre szépen trendelt felfelé, s türelmetlenül 20, türelemmel 50 pötty is volt benne.

Hajnalban egyszer rápillantottam az indexekre és kezdett úgy festeni (ellentétben keddel), hogy itt még zuhanás jöhet. Ettől függetlenül reggel nyolcra és utána pláne szépen összeszedték a Daxot, bár volt benne 10-15 pont felfelé tisztán, nem nyúltam hozzá. Kilenc óra után az angolokkal szemezgettem, megint mintha tudtak volna valamit, a UK100 mutatta a legnagyobb hajlandóságot az esésre. 6.315-ön gondolkoztam el a shorton, de birka módon csak néztem, hogy szépen leviszik 6.295-ig. Utólag tudjuk, ez a szint csak az első megálló volt.

Ami ezután jött, szerintem mindenkit meglepett. Természetesen eszem ágában sem volt longolni, azt gondoltam, leragadnak az aljukra az indexek és ott oldalazgatnak. Hibáztam, hogy a Daxban 7.675 markáns elesése után nem vettem fel azonnal short pozíciót. Gondolkoztam még 60-on, 40-en, és így tovább... Annyira gyorsan történt minden, hogy lemerevedtem és azt kérdeztem magamban, hogy itt? Mikor feljebb nem léptem meg? Azt gyanítottam, 7.600 lehet az alja, de ha fél percet időzött itt az index, lehet, sokat mondok. Ezután begyorsult az esés, s rövidesen 7.500 alá is bekukkantott egy pillanatra a DE30. Megnéztem, mindössze 1 óra és 3 perc alatt a napi maximumáról, 7.729,0-ról a napi (eddigi) minimumára, 7.494,8-ra esett!

Azért amikor alábbhagyott az őrület, két aprócska shortot bevállaltam és szolid kis pluszokkal azonnal zártam őket. Akkora volatilitás volt, hogy bármilyen kis méretű pozi tartása is komoly kockázatot hordozhatott.

A Dax ma idei mélypontjára zuhant, jócskán levert gyakorlatilag minden olyan szintet, ami eddig tartotta, s most felfele a 7.600 komoly ellenállásnak tűnik. Tapasztalatom szerint ilyen helyzetekben technikailag elég nagy az esély arra, hogy még egyszer 7.500 környékére lenézzen, pletyka ide vagy oda.

Harmadik, s egyben utolsó nekirugaszkodás következik. Induló tőke: 968 USD

Múlt hétfőn kereken 1.000 USD-t utaltam el, melyet a szokásos 32 Dollár költség levonása után már pénteken jóvá is írtak a tőkeszámlámon.

Mint ahogy korábban erre kitértem, nem tervezek több nekifutást, az utolsó felvonás következik, ennélfogva jól kell sáfárkodnom ezzel a kis összeggel.

Péntektől hétfőig, három napon keresztül láthattátok a 0 Dollárt a megannyi piros számmal együtt, hát most letöröltem, elég volt ebből. Aki kíváncsi volt rá, megnézhette, csemegézhetett, de remélem, ilyen csúnyát itt, ezen a blogon már nem tapasztalunk meg...

A számlálót tehát azonnal frissítem, mint ahogy a kötéslistát is, - amelyet újra a megszokott 5 kötésre rövidítek, - de az első trade-et nagyon meg fogom gondolni, nem kapkodom el a pozíciónyitást.

Jó szelet kívánok a placcon Mindenkinek!

Tisztelettel:

Chart Knight

Egyszer fent, többször lent

Nekem sem tetszett ez a struccpolitika, amit itt műveltem a blogon, higgyétek el, de mindennek megvan az oka.

Elnézést kérek azoktól a kitartó olvasóktól, akik előbb még talán naponta, később sajnos egyre ritkábban, de benéztek ide és csupán az állóvízzel, a megmerevedett pillanatnyi helyzettel találkozhattak. Jó hírem van a számotokra, ezt az írás végén olvashatjátok. Miután közzétettem ezen bejegyzést, majd válaszolok a megjegyzésekre is, melyek között van néhány kritikus hangvételű, hozzáteszem – teljesen jogosan.

A piac nem mindig azt kéri számon tőled, amire megtanít. Másra kíváncsi. Januárban új dolgokat figyelhettünk meg, olyanokat, amitől az utóbbi években elszoktunk. Nem véletlenül álltam sokszor értetlenül a mozgások előtt. Nem csak a piaci összefüggéseket kellett újraértelmeznem, szükségesnek tartottam önvizsgálatot is tartani.

Először a piaci folyamatokról. Még itt nem idéztem magamat, de most kivételt teszek; mondtam valamit még 2012. december 24-én a 2013-as gondolatok című blogbejegyzésben: „Nekem kezd nagyon gyanús lenni a következő év, olyan érzések kavarognak bennem, mintha mindent újra kellene tanulni jövőre.”. Ebben nem tévedtem. Bizonyára nem vagyon egyedül vele, de sajnos nem vigasztal, hogy lassan ébredtem rá arra, valójában mi folyik idén itt.

Az Egyesült Államokban a tavaly november közepén látott fordulat után, amikor 12.500 alatt is hozzád vágták a Dow-t, csak vedd meg, egy gyakorlatilag korrekció nélküli long bontakozott ki. Akkor szinte a tűrőképességem (mentális és egzisztenciális) határát feszegette a piac és nem sokon múlott, hogy dobom a longokat. Szerencsére jó döntést hoztam, kitartottam és 13.000 alatt nem sokkal szálltam ki jókora profittal. Decemberben már nem kereskedtem, eközben tovább emelkedett az index, majd a hó vége felé ismét beesett 13.000 pont alá, s Szilveszter napján húzták ismét figura fölé elementáris erővel. Jött a január, a tradicionálisan longos hónap, de ekkora emelkedés után szerintem kevesek gondolták, hogy legalább a második felében, vagy februárban még mindig nem jön a short. Ellenben jött a 14.000, ahol szintén nem volt említésre méltó korrekció, a plafonra ragasztották a Dow-t, s lassan elkezdte ostromolni a történelmi csúcsát, majd szépen meg is döntötte azt és az elmúlt hetekben mást sem csinál, mint történelmi rekordokat döntöget. Most, miközben ezt a bejegyzést írom, 14.800 felett kolbászol, s úgy áll itt, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, mintha ez alapon járna neki. Döbbenetes számok ezek, a Dow Jones nem egészen öt hónap alatt közel 20%-kal emelkedett.

Ember legyen a talpán, aki ezt csőlátással (csak long) lekereskedte, őszintén emelem előtte a kalapom. Személy szerint én már jó ideje félve longolok, mert ha törik, akkor nagyon ronda esésnek lehetünk szemtanúi. Teljesen kiölik a piaci szereplőkből a félelmet, „majd úgyis megveszik az esést” – gondolják ők, csak egyszer nem fogják. Persze azt nem tudni, mikor. Egyelőre a mesterségesen gerjesztett inflációval ügyesen terelik a népet a részvény nevezetű karámba. De ahogy megcsinálták a 6.470-et, szélsőséges módon még az is előfordulhat, hogy 15.000 pont felett gyorsul be csak igazán az emelkedés.

Még egy érdekesség, nem találtam olyan pénteket idén, hogy helyben hagyták volna a Dow-t és amerikai társait. A zöld gyertya minimum a charton, de ha el is indultak lefele, igyekeztek a nap végére megvenni az esést. Ez is elképesztő, pedig már áprilist írunk.

Komoly számok voltak ezek a tengerentúlról, de bármekkorát is meneteltek az USA indexek, a felkelő nap országa még rájuk is nagyságrendekkel rávert (8.600 – 13.500, ez közel +57%!). Már januárban írtam, egyre szimpatikusabb nekem a Nikkei, meglehetősen volatilis index, s szintén egy irányt tud. Még nap közben is jó kereskedési lehetőséget nyújtott, annak ellenére, hogy ilyenkor már 8 pip a spread.

S elérkeztünk végül a vén Európához, mely helyzetéből kifolyólag sodródik, keresi a helyét, a fő indexek mozgása ennélfogva meglehetősen kiszámíthatatlan. Kivételt képeznek ez alól természetesen a britek, akik egy kicsit más úton járnak. Januárhoz képest nagyobb a volatilitás, sokkal inkább lekereskedhetőnek érzem már a Daxot is, de eszembe sem jut pozíciót tartani, esetleg építeni, mert bármikor fordulhat a széljárás. A régi jól bevált módszert alkalmazom: „Sok kicsi sokra megy”. Ha van 10-20 pont nyerő, nem vacakolok, zsákolok. Ha rossz az irány, rossz a meglátás, igyekszem csírájában elfojtani a bajt. Törekszem arra, hogy teljesen érzelemmentesen kereskedjek, mert mindig van lehetőség, mindig lehet jobb setupot találni.

Végül essék szó egy kicsit az önvizsgálatról, mely kapcsolódik is az utolsó sorokhoz. Nem csak a blog miatt, egyébként is át kellett gondolnom a folytatást. Próbáltam nagyon nagy levegőt venni, s vártam, hogy teljesen kitisztuljon a fejem. A mérleg jobb oldali serpenyőjében továbbra is az intuíció, az eddigi megélt események, a rutin, a kitartás és az alázat szerepel, a bal oldaliból viszont igyekeztem minél több érzelmet elűzni, próbáltam dobni a meglátásba kapaszkodást a végsőkig, csökkentettem a pozícióméreteket. Bekerült egy szó véglegesen a szótáramba, mely eddig csak ideiglenesen tartózkodott ott, úgy hívják: STOP. Úgy gondolom, jobb, ha csak egy nap munkája vész kárba, mintsem egy hét, esetleg egy hónap. A baj viszont továbbra is az, hogy nem szeretek veszíteni (ki szeret?), s ha jó szériában vagyok, akkor szárnyalok, de ha beüt egy hiba, azt nehezen emésztem meg.

Mindezek alapján tovább finomítottam a szabályrendszeremen, amit most már minden körülmények között megkövetelek magamtól, mert tudom, tartósan, hosszútávon csak így lehetek sikeres. Márciusban és áprilisban e szabályok szerint kereskedtem, sikerült mindent betartanom és az eredmények nem maradtak el. Igaz, szerényebbek, de biztosabbnak érzem így a cél felé vezető utat.

Ezért hétfőn úgy döntöttem, ismét elutalom az 1.000 Dollárt, s igyekszem nekiállni ennek az óriási feladatnak, a százszorozásnak. „Nem adom fel soha” típus vagyok, ezt talán látszik, de annak vajmi kicsi az esélye, ha most beüt valami, én ismét rászánom magam arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt ebbe belevágok.

Szégyen, de január végén léptem be utoljára a blogomba, soha nem hanyagoltam el ennyire. Sajnos ilyen időszakok is vannak, de ez még mindig a jobb eset, ugyanis jó néhány blog tűnt el azok közül, illetve inaktív, melyekkel egy időben kezdtem, illetve előttem indultak el hasonló témában.

Legyetek ezután bármilyen kritikusak is, akárki akármit írhat, soha senki nem tud annyira kemény lenni, mint maga a piac. Akit évek óta a piac edz, tudja, miről beszélek.

Egy kis aktuális: arany nagyon ronda, majdnem két éve, 2011. július elején járt utoljára 1.500 USD alatt. Ha nem fogják meg itt, csúfos mélységekbe szakadhat.

Ma a piac szokásától kissé eltérően tálcán kínálta a jobbnál jobb lehetőségeket, egy daytrader igazán lubickolhaott, de péntek van és én személy szerint inkább nyugodtan szeretnék nekimenni a hétvégének, nem kereskedtem.

Még egyszer elnézést kérek a kedves Olvasóktól emiatt a hosszú szünet miatt, rögtön frissítem a számokat, s igyekszem a teljesség igényével visszatenni a blogot a megszokott kerékvágásba.

Kellemes hétvégét kívánok Mindenkinek!

Tisztelettel:

Chart Knight

Mellényúlások

Derekasan bevallom, múlt héten kedvem, ezen a héten pedig időm nem volt írni.

Nos, az ellenőrzőmbe bekerült a második elégtelen is.

Őszintén szólva ez a se fel, se le, zavaros oldalazós mozgások a Dax-ban kissé türelmetlenné tettek ezen a kis számlán. Hogy miért? Az okok közül egyet említek. Nekiindultam itt nagy dirrel-dúrral az évnek, mentális feltöltöttségem teljes tudatában és az első héten annyi, de annyi jó meglátásom volt, továbbá meg nem játszott lehetőségem, hogy lazán meg tudtam volna duplázni a számlát. Óvatos voltam, türelmes és ügyes. De a prekoncepció (előbb-utóbb short) már ott lappangott bennem, de tudtam kezelni.

Jött a második hét. Kissé zavart, hogy már nem vagyok hatékony, megkésve játszottam meg irányokat, s épp hogy pluszban tudtam zárni. Tisztán emlékszem a keddre, amikor is a tili-toli, az indexek töketlenkedése annyira tanácstalanná és feszülté tett, hogy elkezdtem hibázni. Igaz, ha túlzott a volatilitás, megégethet a piac kis poziméretekkel is, de most már átestünk a ló másik oldalára, ez a lapos kúszás egyáltalán nem nekem való. Az idő előrehaladtával egyre inkább valószínűsítettem egy dinamikusabb mozgást, melynek irányát délnek éreztem, amit nem csak a lüktetés, az index kifáradásának jelei támasztottak alá, hovatovább kapaszkodtam az időközben felerősödött prekoncepciómba is. El is indult kedd délután lefelé, de megfogták az esést és úgy látszik, ezzel a rés betöltetett - legalábbis a tengerentúlon.

Enyhe, pár tíz Dolláros mínuszban volt a pozim sokáig, azt gondoltam, ha már ennyire bekóstolták a Daxban a 7.684-et, előbb-utóbb törni fog. Adtam még tovább Daxot, de a nagyobb hiba az volt, hogy egy kis Dow-t is. Másnap araszolós long volt, amolyan "lassan csavarom ki a kezedből a pozit" féle, én alattomosnak hívom... Egy pont után zártam mindent, de azt az elhatározásomat, hogy tőke környékére sem engedem a számlát, csak részben sikerült betartanom.

Ebben a pillanatban minden számlán zártam mindenféle shortot, visszagondolva meg egyébként is ez jó döntésnek bizonyult. Nem úgy a következő, forró fejjel meghozott buta lépés, miszerint a Dax mozgásából arra a következtetésre jutottam, hogy a jenki felkapás ideiglenes lesz és - miután USA nyitás után azonnal be is verték az emelkedést - újfent shortra vetemedtem, de már csak Dow shortra. Sajnos nem volt sokáig pluszos a pozi és elhűlve néztem, hogy csakazértis felerőszakolják az indexeket. Hamarosan zárnom kellett, mert meggondolatlanságomban a számla méretéhez képest gigászi mérettel, 5 lottal tettem mindezt. Ezzel oda is dobtam a piacnak kemény kétszáz USD-t. Stop, tényleg stop, mondtam magamnak és bezártam a progit. Telefonon később belenéztem és pont a szemem láttára verték be a 13.400-at, de most nem csak úgy "mutatóba", hanem tényleg dinamikusan.

Megléptem, adtam itt (3 lot), 20 ponttal lejjebb is volt stop eladásom (2 lot), majd megint 20 ponttal lejjebb (2 lot). Ezt a pozit, ha hittem volna a szinteknek és nem a makacsságomnak, milliószor lezárhattam volna bőséges 120-150 Dollár plusszal, ehelyett végignéztem, hogy zárásra ismét felerőszakolják 400 közelébe. Ennek ellenére bíztam a meglátásomban és betettem egy stop-ot éjszakára. Mi történt éjszaka? Jött a kínai gyors, jó adat és máris lőttek a pozinak, kistoppolódtam. Nyerő helyett bukó.

Csütörtökön vagyunk már, Európa kezdi felvenni a napi ritmust (USA és kelet tovább fel, Európa le, majd USA fel és így tovább), s ismét shortoltam, de későn. Adtam a németeket és a franciákat, de ritmustalanul, és későn is zártam sajnos, ami végül nem volt nagy veszteség, de az akkori tőkémhez képest jelentős, nagyon jelentős mínuszt eredményezett. A számláló már alig mutatott többet 300 Dollárnál.

Ok, értem, mit szeretne a piac üzenni: LONG. El kell felejteni a shortot. Szépen türelmesen megvártam a jenki nyitást, s egész jó helyről indítottam egy US30 longot (3 lot)  és - mert 447 volt addig a teteje - betettem 20 ponttal feljebb 13.450-re 2 lot stop vételt, továbbá még 70-re is 2 lot stop vételt. Erre hamarosan mi történik? Pontban fél ötkor beütötték a piacokat. A németek meredeken estek, de USA egész jól tartotta magát és nem kapkodtam el a zárást. 400 felett viszont már elbizonytalanodtam, hogy meddig mehet még fel és sajnos lezártam ismét veszteséggel a pozíciómat. Ezután európai prés ide vagy oda, lassan nap végére menetrendszerűen felkúsztak a tengerentúli indexek, ami azért volt elszomorító, mert jó volt a meglátásom, ugyanis 13.500 közelébe vártam előzetesen aznapra a Dow Jonest, s 490-ig fel is ment. Nem gondoltam, hogy ennyire bivalyerősek a jenkik, a beütés után nem hittem, hogy még a felső szinteket is át fogják tépni és szép pluszban zárnak.

Megalázóan kevés pénz maradt a számlámon, alig több, mint 200 USD. Szomorú ez nagyon és végtelenül csalódott voltam, hogy nem sikerül ez a próbálkozás. Ha a kis tőke mellé mentális gyengeség párosul, nem lehet megállni a lejtőn. Egy ennyire kicsi indulóösszeghez erős mentális tőke, jó meglátások és szerencse is kell. Az elején biztosan.

Harmadik hét. Igaz, hogy alig maradt pénzem, de még az asztalnál ülök, még osztanak lapot. All-in-re vártam. Tudtam, már csak egy dobásom van. El is határoztam, mit fogok meglépni. Ezzel a kis tőkével kis letéti igényű instrumentumot lehet csak megjátszani. A Dax mellett döntöttem, s elhatároztam, shortolni fogok, ha elesik a 7.680.

Időközben picit jobban megismerve és megtanulva a piaci mozgásokat egy óvatos kis trade-et léptem meg, DE30 short, melyet pluszban zártam. Hétfőre elég is volt ennyi. Kedden végig sasoltam a piacot, de délután kettő óra után pár perccel egy kis dolgom akadt, s mikor 10 perc múlva visszaértem, elhűlve néztem, hogy leszakadt a Dax-szint, a legfájóbb viszont az volt, hogy a stop eladásomat a várható adat miatt kivettem. Hát ezt nem hiszem el, erre vártam, és most tessék. Ha egy szint törik, akkor nagy valószínűséggel egyszer még visszamegy azt tesztelni, ez járt a fejemben, de látván a Dax erőtlenségét, borzasztóan rossz helyről nyomtam egy shortot. Tudtam, ha nagy baj van, s a szintig mégis felmegy, még akkor is áll a vár, még megmenekülhetek. De arra végképp nem számítottam, hogy milliméterről milliméterre lassan felküzdi magát, s nemcsak a szintig, hanem a fölé is. Egy tíz napja oldalazó index szakadt végre le, s joggal bíztam a további déli irányban, de ismét megtréfált a piac. Sajnos zárták a pozíciómat 7.686,8-on, s csak mutatóba maradt pénzem, amivel semmit sem lehet kezdeni.

A mérleg tehát most kettőből semmi. A tény az, nem volt nagy vola a piacon, óriási szakadás, vagy váratlan kitépés. Ez az alattomos oldalazós, etetős mozgás is ugyanúgy ki tudja nyírni könnyedén a számlát. Következtetések; általános: végtelenül kevés ez a tőke, személyes: türelmetlenség (ugyan, miért kell mindenáron, mindig kereskedni?), továbbá makacs kapaszkodás a logikába, a prekoncepcióba, valamint minden balul sült el…

Mielőtt kérdezitek a nagy számlákon is ugyanígy elkövettem a hibákat, de ott a tőkéhez mérten kis poziméretekkel pörögtem, s a veszteség elenyésző volt. Az igazán nagy baj a kis számlára nézve pedig az, hogy az új formámat, - miszerint múlt hét elején már megfogtam a számlaegyenlegeim esését és újraértelmezve, újratanulva a piaci folyamatokat szépen átmentem stabil nyerőbe, amire a tegnapi nap rátettem még három lapáttal - a blogos számlán már nem tudtam kamatoztatni.

Jöjjenek most a jó hírek. A két héttel ezelőtti számomra érthetetlen mozgások a múlt hét második felére és erre a hétre lassan megvilágosodtak és olyan trade-eket nyomtam, ami az utóbbi időben rám nem volt jellemző. Rájöttem, hanyagolni kell azt a Daxot, amely a válság mélypontja után zászlóshajóként vitte az egész világot a vállán és törte az utat a dzsungelben. Félre kellett tenni a Dax iránymutató voltát, mert idén vezéregyéniségből majdhogynem mellékszereplő lett. Lássuk be, a német index komoly hajlandóságot mutatott az esésre, de a masszív jenki menetelés egyszerűen nem engedte, hogy kibontakozzon. Európán belül is ellentétes mozgások voltak tapasztalhatók, míg az angoloknál szerintem kevesebb olyan idei nap volt, amikor nem ment új lokális csúcsra a UK100, addig a németek gyakorlatilag a január másodikai nyitás óta +-1%-on belül mozogtak, a franciák nemkülönben. Barátom-kollégám jegyezte meg ekkor; lehet, a Dax már kiemelkedte magát? Vagy talán erőt gyűjt? Széttártam a kezeimet. Passz. Emlékszem, volt olyan pillanat, amikor az angolok a napi maximum alatt tartózkodtak, a németek pedig a napi mélypontjukon vertek tanyát. Amellett, hogy ennyire külön utakon jártak az EU indexek, a Dax óriási veszélyeket hordozott magában, mert a napi 10-15 pontos sávban unatkozó mozgását néha váratlanul egy-egy 50-70 pontos beütés, vagy kicsit kisebb mértékű kitépés rázta fel. Na meg gondolom azt, aki a kis volatilitás miatt nagyobb poziméretekkel szállt be a ringbe.

Ideiglenesen új instrumentumokat kerestem, melyekben megtaláltam a számításaimat. Foglalkoztam devizákkal (EUR/HUF, EUR/CHF), kereskedtem a JP225-el. A Forintunk szép mozgásokat mutatott be, le lehetett kereskedni, az alpesi deviza szépen gyengült Euró ellenében (az 1,24-es áttörést játszottam meg – long), a japánok meg olyanok voltak, mint a Burj Khalifában található gyorsliftek, eszement mozgásokat mutattak be. Az utóbbi két hétben két olyan nap is volt, amikor napon belül bő 400 pontot emelkedtek. Beleugrottam egy fél órára részvénybe is, úgy gondoltam tegnapelőtt, az Apple-t ingyen adják, de bajt szimatoltam és szép pluszban 460 USD felett kiszálltam. Aznap is és tegnap is gyakorlatilag mélyponton zártak. Hát itt alma az emelkedés egy ideig, az biztos.

A standard viszont a Dow volt és néha az olaj. Inkább longoltam a jenkiket, de megúsztam egy-két elkapott shortot is még pluszban.

A hét számomra igazi, legfontosabb eseménye mégis a tegnapi Dax őrület, felébredt végre csipkerózsika álmából és mint az atommeghajtású jégtörő a bármilyen vastag sarkvidéki jeget, úgy törte át a 7.780-at és remélhetőleg búcsút is mondott ennek a szintnek, mely az idén 17 napon keresztül fogta. Annál is inkább bízom benne, mert végiggondolva a januári folyamatokat, brutális tételekkel longoltam meg, s bízom abban, hogy a jövő hét elején is hasonlóképpen kényeztet a long, mint pénteken. 8.000 közelébe várom és bátran merem ajánlani mindenkinek, van még egy kis vákuum, amit a Dax iparkodva be fog hozni szerintem, ezt még meg lehet lovagolni.

Úgy gondolom, írtam annyit, mintha minden nap egy kis olvasnivalót tettem volna közzé. Lehet mazsolázgatni J.

Már csak egy dolgom van hátra. Válaszolni az általatok feltett kérdésre, mely pontosan így hangzik: „Mi lesz most?”. Semmi extra, az élet megy tovább, amint időm és lehetőségem engedi, megint rádobok a számlára egy ezrest és folytatom.

Három a magyar igazság. Három a magyar igazság?

Addig viszont kiemelten kell foglalkoznom a Dax longokkal, mert az idei eddig befizetett tanulópénz nem csak megtérülhet, hanem busás hasznot is hozhat. Azt várom, két-három nap alatt be is érik ez a gyümölcs, bár a németek nagy valószínűséggel nem állnak meg 8.000-nél, azért én alatta kiszállok, de kiszállok az időlimit miatt legkésőbb szerdán vagy csütörtökön, mert nem szeretném, ha a hó végi zárások megtréfálnának. A hétfő viszont talán az utolsó jó beszálló nap lesz Dax longra? Lehet, hogy nagyon merész vagyok, de tervezem a csomagaim bővítését.

Kellemes hétvégét kívánok Mindenkinek!

A vakolat már hullik

S talán lassan dőlnek majd a falak is. Úgy tűnik, a jó hírek nem túlságosan hatják meg a befektetőket, számomra meglepő, hogy az Alcoa jelentésére tegnap este szinte meg sem mozdult a piac. Igaz, ami igaz, a Dow futures jól tartja most magát, de a németek, franciák esnének. Márpedig ha a németek esni akarnak, akkor az figyelmeztető jel, a Dax szerintem szépen elköszön a 7.700-tól és lejjebb keres megállókat, ennélfogva shortban ülök, amiből 7.650 környékén - ha lemegy odáig - ki is szeretnék szállni.

Slow motion

Eddig nem nagyon tudtam mit kezdeni a mai nappal. A reggeli mozgások alapján újra csak shorton gondolkoztam, először 7.760-nál, majd 50-nél, s 40 környékén is adtam volna Daxot, de inkább tartózkodtam a pozíciónyitástól. Ennek okai a következők: masszív Dow, tovább esni nem szándékozó EUR/USD (itt az 1,3 letörése komoly kapaszkodó lett volna), továbbá a rendkívül alacsony szintű volatilitás.

Ha kinyit USA, valószínűleg lesz egy kis hintáztatás, majd amikor behülyítettek mindenkit, akkor szépen lassan kialakul az irány. Pillanatnyilag a short fele billen a mérleg nyelve, de csak azután merném határozottabban megjátszani, ha már leszakadtak a napok óta bástyaként szolgáló szintek, mely Dax esetében 7.720-7.730, Dow esetében pedig 13.350-13.360. Ezután a rések betöltéséig van egy kis tér lefelé, ami nem csak pár pontot hozhat a konyhára.

Trendi mozgások

Nem sokat vártam előzetesen a csütörtöktől index fronton, eléggé fantáziamentes nap van mögöttünk. Délutánig nem is nyúltam a piachoz, majd a shortot erőltettem, azt is csak akkor, amikor már elérte a Dow az előző napi záróárat és kicsit elkezdett visszafele csorogni. Hát, épp hogy ki tudtam belőle ugrani minimális plusszal. Utána már ezen a kis számlán nem kereskedtem, pedig jól éreztem, hogy be fogják ütni a FED decemberi jegyzőkönyvének közzététele után.

Tegnap egyébként volt jól kereskedhető instrumentum, többek között az EUR/USD. Ma végignézve az idei napokat, könyvekbe illő szabályos shortot mutatott be és ha valaki szerdán hajnalban még a tetején elcsípett egy jó beszállót, 300 kövér pontocska üthette ma a markát. Természetesen jó volt még a kábel is, a Dollár markáns erősödése szépen gyarapíthatta az aktív forex traderek táborát. Szükséges még itt megemlítenem az USD/JPY-t, mely folytatta a tavaly októberben megkezdett menetelését, ami egészen elképesztő így visszanézve, s nem tudjuk, hol lesz az első komolyabb megálló.

A tegnapi nap oldalalzásából (nem igazán szeretne korrigálni a piac) nem tanulva, ma újra shortokra adtam a fejemet. A Daxnál tisztább volt a helyzet, számítottam arra, hogy leviszik 7.730 környékére, igaz ott vissza is kellett vennem a pozit, a Dow shortomat pedig óriási mákkal zártam fél háromkor, adat érkezés után kilenc másodperccel, tickre csak addig ment le az index, ahol bent voltam limit vétellel. A Daxban ma sem nagyon volt fantázia, a Dow pedig nagy csapkodások, kilengések árán találta meg az utat felfelé, de elég bizonytalannak érzem továbbra is a mozgását.

A mai nap "húzóembere" a UK100 volt, az angolok már adat előtt mit sem törődve az általános hangulattal "daxos" longot mutattak be, melynek következtében ma is új lokális csúcsot értek el. Sajnos sokat tétováztam, hol szálljak be, de nem bánom, hogy kihagytam, örülnöm kell a szerencsés US30 zárásnak, továbbá péntek van.

Volt ma alaposan megütött instrumentum is, személy szerint nem gondoltam volna, hogy az arany és az ezüst két nap alatt ekkorát zakózik, legutóbb augusztusban kaphattuk meg őket ennyire olcsón. Pár órája azonban javult a helyzet, melyre az adat utáni dollárgyengülés is rásegített.

Az elmúlt napok alapján az indexekkel kapcsolatban az az érzésem, lehet ezekben a magasságokban bármennyi (logikus) eladó, egyszerűen trendel felfele minden, semmi sem számít, pedig a Dow mozgásából egyértelműen kikövetkeztethető a hajlam az esésre. Ha ma zárásra nem ütik meg valamilyen oknál fogva USÁ-t, akkor jövő héten minden bizonnyal újabb lokális csúcsokat láthatunk Ázsiában, Európában és Amerikában is. Azt kell mondjam, még mindig kockázatos a short.

Kellemes hétvégét kívánok Mindenkinek!

Villámrajt 2013

Egekbe rántott indexek, betöltetlen rések, mindegy mennyi, venni kell, eufória eufória hátán jellemezték az első kereskedési napot 2013-ban. Mondhatni, tradicionális évkezdet, long volt a tegnapi nap.

"De látod amottan a téli világot?" - bizony az első figyelmeztető jel a fejvakarásra már megérkezett és úgy hívják: dollárerősödés. Az EUR/USD két nap alatt 200 ponttal esett, ez az első intő jel, hogy fogytán az oxigén, magasan vagyunk. Az esésre az áment mint mindig, a jenkik mondhatják ki, ők pedig érdekes, a Dow Jones tekintetében egyelőre ragaszkodnak a  tegnap vérrel-verítékkel átküzdött 13.330-13.350-es szint feletti magaslatokhoz. Simán előfordulhat, megnézik a szépen beállított záróárukat (13.412,55), tehát US30-at nem hiszem, hogy shortolni fogok 13.400 alatt. Európában ma emésztik az árakat, nincs érdemi elmozdulás, egészen minimális hajlam van csak a korrekcióra, de a támaszoknál felszívják az eladókat. 

Tegnap amúgy játékos napom volt, a végeredmény tekintetében elégedett lehetek magammal, de a hatékonyságom csapnivaló volt. Óriási pluszok maradtak a pozíciókban, hiába voltak belépéskor határozott céláraim (addig kötelező elmennie), mindig a biztos zárásra törekedtem. Itt kell még megemlítenem a múlt pénteket, meg a hétfőt is, míg előbbi szépen lekereskedhető, shortos nap volt, utóbbi tiszta long. Bár jónéhányszor belenéztem a progiba, annyira fanatikus azért nem vagyok, hogy év végén, szilveszterkor délután, illetve este kereskedjek. Utólag visszagondolva remek lehetőségek maradtak ki és legközelebb lehet, hogy ilyenkor felmentést adok magamnak a tilalom alól J.

Jó szelet kívánok a placcon Mindenkinek!